Magyar történelem

I. Istvántól az Árpád-ház kihalásáig

997.
István fejedelem trónra lépte. Koppány lázadása.

1000.
Királlyá koronázzák I. (Szent) Istvánt, akinek uralkodása alatt a magyarok felveszik a kereszténységet, kiépül a magyar állam szervezete.

1003.
Szent István leveri Gyula fejedelmet, és elfoglalja Erdélyt.

1026 k.
Szent Gellért püspök Magyarországra érkezik.

1031. szeptember 2.
(Szent) Imre herceg, trónörökös "vadászbaleset" áldozata lett.

1038. augusztus 15.
Szent István halála. Utóda Orseolo Péter (1038 - 1041).

1044. július 5.
Aba Sámuel király Ménfőnél csatát veszít III. Henrik császárral szemben. Orseolo Péter második királysága (1044 - 1046)

1046.
szeptember 1. I. András trónra lépte. Vata-féle nagy pogánylázadás;
szeptember 25-én a lázadók szent Gellért püspököt megölik.

1052. július
I. Henrik császár sikertelenül ostromolja Pozsonyt.

1055.
I. András király Tihanyban apátságot alapít. Latin nyelvű alapítólevelében található az első összefüggő magyar nyelvű szövegrészlet.

1061.
I. Béla leveri a második pogány zendülést.

1083.
július 25. Gellért püspök szentté avatása;
augusztus 20. I. István szentté avatása;
november 4. Imre herceg szentté avatása.

1105.
Kálmán elfoglalja a dalmát városokat.

1113.
Kálmán megvakíttatja Álmost és fiát, Bélát.

1137.
I. Béla felveszi a Ráma (Bosznia) király címet.

1147.
Az 1144-ben muzulmán kézre került Edesa visszafoglalására és a Szentföld felszabadítására a III. Konrád német és VII. Lajos francia király vezette keresztes hadak áthaladnak Magyarországon.

1149-1155.
I. Géza háborúi Ottó bizánci császárral.

1192-1195.
A Pray-kódex keletkezése. (Benne található a legkorábbi magyar szövegemlék, a Halotti Beszéd.)

1202. november 24.
A negyedik keresztes hadjárat során a keresztesek Velence részére elfoglalják Zárát a magyar királytól.

1210 k.
Anonymus Gestája a honfoglalásról.

1211.
I. András Erdélybe telepíti a Német Lovagrendet. Feladatuk: a kunok elleni védelem és a keresztény hitre való térítésük.

1217 nyara - 1218 vége
II. András szentföldi keresztes hadjárata.

1222.
A II. András király uralkodása alatt kiadott Aranybulla megerősíti a feudális kiváltságokat, és ellenállási joggal ruházza fel a nemességet.

1231. március eleje
II. András módosított formában megújítja az Aranybullát.

1235 - 1236.
Julianus domonkos szerzetes első útja a volgai magyarokhoz.

1239. március
A kunok a mongolok elől Magyarországra költöznek.

1241-1242
Tatárok dúlják fel az országot. Az újjáépítés IV. Béla király műve.

1267. szeptember
Az esztergomi gyűlés dekrétumba foglalja a nemesek kiváltságait.

1282 - 1285.
Kézai Simon elkészíti Gesta Hungarorum című művét (benne a hun-magyar azonosság elméletével).

1285. február - március
A második tatárjárás.

A középkori magyar állam és a török hódítás (1301-1526)

1301.
III. András királlyal kihal az Árpád-ház.

1307.
A trónra Anjou-házbeli uralkodó lép: I. Károly Róbert.

1322.
Károly Róbert bevonul Szlavóniába és Horvátországba.

1323.
Károly Róbert Temesvárról új székhelyére, Visegrádra költözik. Megkezdődik a királyság újjászervezése.

1326.
A magyar aranyforint első említése.

1335. november
A magyar, a cseh és a lengyel király visegrádi kongresszusa.

1342.
Trónra lépKároly Róbert fia, I. (Nagy) Lajos, akinek uralkodása alatt éri el a középkori magyar állam legnagyobb kiterjedését.

1347-1348.
Nagy Lajos első nápolyi hadjárata.

1349.
A pestis (Fekete Halál) Magyarországon.

1351. december 11.
A budai országgyűlésen Nagy Lajos megerősíti az Aranybullát és törvényeket hoz.

1358. február 18.
Nagy Lajos a tárai békében megszerzi a dalmát tengerpartot Velencétől.

1361. tavasz
Nagy Lajos utolsó szerb hadjárata. Lázár szerb fejedelem elismeri a magyar fennhatóságot.

1367.
Nagy Lajos egyetemet alapít Pécsett.

1370. november 17.
Nagy Lajost Krakkóban lengyel királlyá koronázzák.

1390.
A folyamatos török betörések kezdete Magyarországon.

1395. október 6.
Az óbudai egyetem alapítása. (Az egyetem 1403-ban megszűnik, de 1410-ben négy karral újraalapítják.)

1396. szeptember 25.
A nikápolyi csatában a törökök első komoly győzelmüket aratják, legyőzik luxemburgi Zsigmond király keresztes seregeit.

1420.
július 28. - Zsigmondot cseh királlyá koronázzák;
szeptember - az erdélyi török betörések kezdete.

1427. április
Zsigmond magyar vazallust ültet Havasalföld trónjára, Nándorfehérvár magyar, Galambóc török kézre kerül.

1428.
február a huszita betörések kezdete Észak-Magyarországon;
június elején Zsigmond Galambócnál vereséget szenved a töröktől.

1431. november 29.
Zsigmondot Milánóban Itália királyává koronázzák.

1433. május 31.
Zsigmondot IV. Jenő pápa Rómában császárrá koronázza.

1437. március 8-12.
A pozsonyi országgyűlésen Zsigmond kiadja igazságszolgáltatási és katonai reformtörvényeit.

1440. március 8.
A magyar rendek küldöttsége Krakkóban királlyá választja III. (Jagelló) Ulászló lengyel királyt.

1443. július 22.-1444. január 25.
A magyar hadak törökellenes (ún. hosszú) hadjárata Hunyadi János vezetésével.

1444.
november 10. A várnai csatában a magyar sereg súlyos vereséget szenved a töröktől;
I. Ulászló király elesik;
november 3-án a Morava mezején Hunyadi vereséget mér a törökre.

1456.
Hunyadi János sikerrel védi meg Nándorfehérvárt, a török támadásokat fél évszázadra megállítja.

1458-1490.
Hunyadi Mátyás uralkodása alatt Magyarország jelentős európai hatalom: a Fekete Sereg meghódítja Csehország egy részét, beveszi Bécset.

1505.
szeptember 29-én a rákosmezei országgyűlés kimondja: a Jagelló-ház kihalta után idegen uralkodót többé nem választ.

1514.
A Dózsa György vezette legnagyobb magyar parasztfelkelés.

1521.
augusztus 29-én a törökök beveszik Nándorfehérvárt.

A három részre szakadt ország (1526-1686)

1526.
augusztus 29. - A mohácsi csatában a támadó török birodalommal szemben elbukik az önálló magyar állam. A rendek egy része Szapolyai Jánost, másik része I. (Habsburg) Ferdinándot választja királlyá.